Így lesznek dúsak és boldogok a fűszer- és gyógynövényeid

Egyre egyszerűbb a gyógy- és fűszernövények beszerzése, a legtöbb szupermarketben és kertészetben is egész évben nagy választékot találunk belőlük a polcokon. Lelkesen megvesszük őket, aztán otthon szembesülünk a problémával: nem tudjuk, hogyan tartsuk őket hosszú távon is sikeresen életben. Növényorvosunk, Zsolnai Balázs megosztja velünk a gyógy- és fűszernövények sikeres nevelésének legfontosabb és legalapvetőbb lépéseit.

Először arról kell dönteni, hogy az adott növényt hol szeretnénk tartani: kertben, városi erkélyen vagy lakásban. Ha a hely megvan, akkor az adott helyszín fényviszonyait kell tanulmányozni és azt, hogy a fejlődő növény mennyi hellyel gazdálkodhat majd.

Egy növény igényeit az szabja meg, hogy honnan származik, vagyis milyen környezeti feltételek vannak a géncentrumában. Természetesen a növények nagy része képes elviselni ettől eltérő viszonyokat is, de legjobban az eredeti származási helyükön előforduló legoptimálisabb klímában fejlődnek. Amikor kiválasztunk egy fajt, mindig nézzük meg, honnan származik, ott milyen hőmérsékleti, csapadék-, fény- és talajviszonyok vannak.

Fényigény
A legfontosabb tény, hogy a legtöbb gyógy- és fűszernövény fényigényes. Mindegy, hogy talajba vagy cserépbe kerülnek, legyenek minél többet napon, napi 6-7 órát minimum. Ez alól a félárnyékot kedvelők jelentik a kivételt (pl. angyalgyökér, lestyán, szamóca, borágó, menta, citromfű), valamint van egy kevés kifejezetten árnyéktűrő faj is, mint például a fekete nadálytő, macskagyökér, orvosi tüdőfű, menta.

Talajigény
A gyógy- és fűszernövények talajigényéről elmondható általánosságban, mint minden más növény esetén, hogy szeretik a jó minőségű földet. Ez akkor különösen fontos, amikor nem kerti talajba, hanem lakásba vagy erkélyre, cserepekbe kerülnek a növények. Ebben az esetben az öntözés során hamar kimosódnak a tápanyagok, pótlás 1-1.5 hónap elteltével szükségessé válik. Egy ökológiai kertben a tápanyagok utánpótlását elvégzi a természet. Fontos szempont még a talaj kiválasztásánál, hogy jó vízáteresztő képessége legyen, főként a mediterrán térségekből származó növények esetén. A legtöbb gyógy- és fűszernövény nem viseli el a talajban pangó vizet, gyökereik rothadásnak indulnak. Amennyiben kertbe ültetjük a növényeket, keressünk laza szerkezetű, nem kötött talajt. Amennyiben ilyen talajunk van, javíthatunk rajta komposzt és homok bedolgozásával. Cserépbe ültetés esetén válasszunk speciálisan a gyógy- és fűszernövények számára készített földkeveréket.

Hőmérséklet igény
A legtöbb fényigényes növény igényli a magas hőmérsékletet is, a mediterrán növények esetén ez különösen igaz. Az illóolajok, aromák és virágok kialakulásához szükséges megfelelő számú napsütéses órák száma és hőösszeg. Levendula, rozmaring, kakukkfű tipikusan szárazságtűrő, napfényigényes és magas hőmérsékletű helyeket kedvelnek.

A gyógy- és fűszernövényekhez remekül illik a régi edény, kopott rozsdás fazék, faláda vagy fém öntöző kanna. Minden olyan beültethető tárgy, ami falusias, mediterrán hangulatot áraszt. Ezeknél azonban mindig figyelj oda, hogy az ültető edény alja ki legyen lyukasztva, hogy a felesleges víz el tudjon távozni, mert ahogy előbb említettük, a pangó víz a növény pusztulásához is vezethet.

A gyógy- és fűszernövényeket ültetheted magányosan egy cserépbe vagy társasan nagyobb cserépbe vagy balkonládába. A legfőbb szempont itt a fény és vízigény ismerete. Soha ne ültess össze növényeket csak az összeillő kinézet és színek alapján. Ha több növény kerül egy cserépbe vagy balkonládába, akkor fontos ismerned az adott növényfajok víz- és fényigényeit, vagyis szárazságtűrő és fényigényes vagy vízigényes és fényigényes, vagy vízigényes és félárnyékot kedvelő növények kerüljenek összeültetésre, különben valamelyik növényfaj meghalhat.

Télállóság, telepítés
Kertbe ültetett növények esetén fontos, hogy lehetőleg őshonos gyógy- és fűszernövényeket ültessünk, hiszen bírják ezt a klímát. Idegenhonos növények esetén nézzük meg, hogy az adott növényből a nemesítők szelektáltak-e, nemesítettek-e fagytűrő fajokat, fajtákat. Amennyiben nem tudunk lemondani egy fagyérzékeny növényről, akkor lombbal, mulccsal takarjuk a növényt télire és reménykedjünk, hogy túléli. Erkélyen tartott növények esetén fokozottan fent áll a cserépben a talaj átfagyása. Városokban általában melegebb van, a hőmérséklet a magasság emelkedésével növekszik is, azonban célszerű figyelni az előrejelzéseket, és ha komolyabb fagyokat jeleznek, levenni a növényeket a korlátról és letenni a földre a fal mellé, valamint becsomagolni a cserepeket például jutazsákba vagy valami ruhadarabba, a földjére pedig mulcsot tenni. A kerti talajba ültetett növények esetén a föld tartalékolt hője sokáig biztosítja a fagymenteséget, főként, ha déli oldalon vannak a növények.

Metszés
A gyógy- és fűszernövényeket leginkább azért tartjuk, hogy a hatóanyagot adó vagy aromás részeit leszedjük vagy főzéshez felhasználjuk. A legtöbb növény igényli is, hogy rendszeresen lecsípjünk róla levelet, vagy levágjunk róla hajtásokat. Ettől egyébként nem csak új hajtások nevelésére ösztönözzük, hanem formásabbá, bokrosabbá válnak. Jó, ha tudjuk, hogy nem szabad az összes levelet vagy hajtást leszednünk, mindig hagyjunk rajta részeket, amelyekkel a növény fotoszintetizálni tud. Általánosságban elmondható, hogy a növény egyharmadát mindig hagyjuk meg és ha rendszeresen használjuk a részeit főzéshez vagy gyógyításához, – főként a cserépben tartott növények esetén-, adjunk neki tápanyagot, amiből regenerálódni tudnak.