Új rovatot indítunk az Urban Jungle Budapesten 1 blogger, 7 kérdés címmel. A legkülönfélébb témákban jártas kedvenc bloggereinket kérdézzük az élet nagy dolgairól és saját magukról. Mindig arról érdeklődünk, ami velük kapcsolatban éppen foglalkoztat minket. Mindenkinek személyre szabott kérdésekkel készülünk, remélve, hogy izgalmas és őszinte válaszokat kapunk, amik segítenek, hogy kicsit jobban megismerjük őket és inspirálódjunk.
Fogadjátok szeretettel és érdeklődéssel az 1 blogger, 7 kérdés rovat első vendégét, a Maison blog szerzőjét, Bitay Andit. Andi foglalkozása szerint szabadúszó social media manager, a minimalista életfilozófia és a környezettudatosság elkötelezett híve. Dávid nevű kisfiával és férjével Újlipótvárosban él. Blogjában és Instagram oldalán gyakran foglalkozik a tudatos vásárláshoz, kevesebb szeméttermeléshez és egyszerűbb élethez kapcsolódó tartalmakkal, de gyerekneveléssel és otthontereméssel kapcsolatos témákról is olvashatunk nála.
- Hogyan találtál rá a lassú és tudatos élet filozófiájára? Mit köszönhetsz ezeknek a mindennapokban? Hogyan változott az életed?
Miután megszületett a kisfiam, sok minden átértékelődött bennem. Többek között a „nagyon fontosnak lenni” helyett a lassulás és az együtt töltött idő vált értékké. A túlzott munka, a pénzköltés, a rohanás és a fogyasztás mind amolyan felesleges dologgá minősült a szememben. Elkezdtem tisztán látni azt, hogy milyen rengeteg felesleges tárggyal vesszük magunkat körbe, mennyi mindenre költünk feleslegesen pénzt, és anélkül fordultam a minimalizmus felé, hogy akkor tisztában lettem volna azzal, mi is ez. Ez egy hosszú folyamat, szinte örökké tart, ami során az ember egyre tudatosabbá válik, egyre jobban megismeri önmagát és a társadalom működését. Egyre több területen tudok tudatos döntéseket hozni és ennek köszönhetően kiegyensúlyozottabb és végeredményében boldogabb vagyok, mint korábban bármikor.
- Rendszeresen csatlakozol különféle kihívásokhoz. Most éppen 100 napig nem veszel semmi újat. Hogyan haladsz, mik az eddigi tapasztalaid?
Nagyon izgalmasak ezek a kihívások, mert mindig rávilágítanak valamire, amire korábban nem is gondoltam. Tavaly végigcsináltam egy kihívást, amikor 30 napig semmit sem vettem és azt könnyebb volt teljesíteni, mint azt, hogy csak használt holmikat vegyek magamnak. Egyrészt nagyon kell arra vigyázni, hogy a használt holmik vásárlására ugyanúgy rá lehet csúszni, mint az új dolgok túlzott halmozására, hiszen a kincsvadászatnak és a „jó üzleteknek” megvan a vonzerejük. Másrészt sokkal több energiát igényel az, ha van egy konkrét igényed, elképzelésed arról, hogy mit szeretnél venni, mert az eladó használt termékek piaca nem biztos, hogy épp akkor találkozik ezzel az igénnyel. Például szükségem volt egy farmer nadrágra, de nem találtam a számomra megfelelőt turkálókban, ezért muszáj volt újonnan vennem egy tökéletes darabot, ami nem végzi a szekrény alján. Ugyanakkor, megtaláltam az elképzelt tökéletes széket, de nagyjából háromszor annyi idő volt ráakadni, mintha bementem volna az IKEA-ba. Ennek ellenére abszolút megérte a várakozást, mert ez egy számomra különleges darab, ennek története van, amaz pedig csak egy amortizálható dolog lett volna, amit pár év múlva szívfájdalom nélkül dobok ki.
- Mit tanácsolsz azoknak, akik szeretnének tudatosabb életet élni, de még nem találták meg ennek a módját? Hogyan fogjanak bele, miken változtassanak?
A hangsúly szerintem a fokozatosságon van, legyél türelmes magaddal! Nem kell egyik napról a másikra felforgatni az életet, mert az semmi jóra nem vezet. Egy új szokásnak hetekre, hónapokra van szüksége ahhoz, hogy megszilárduljon. Jelölj ki magadnak egy területet, ami a leginkább frusztrál és ahol úgy érzed, hogy sikert tudsz elérni és kezdd azzal! Talán a legegyszerűbb dolgok egyike, beszerezni pár vászonzsákot és ezentúl azzal járni bevásárolni.
- Hogyan tudod az otthon falai közé csempészni a természetességet?
Számomra a természetesség ott kezdődik, hogy mivel takarítasz. A fiam kiskora óta figyelek arra, hogy csak olyan tisztítószereket használjunk, amik nem károsak rá nézve. Ez az évek során egyre több és több területre terjedt ki, a biomosószertől kezdve a saját készítésű felmosószeren át a természetes illatgyertyákig. Igyekszem minősített pamutból készült ágyneműt választani, fabútorokat és minél több műanyag eszközt inkább természetes anyagú megoldással pótolni. Idén fontos célkitűzésem volt a háztartási szemét csökkentése, amivel jól haladunk, rengeteg dolgot tudunk szelektíven gyűjteni, hamarosan pedig beszerzünk egy konyhai komposztálót.
- Ha jönne egy jó tündér és azt mondaná, lehet 3 kívánságod, mi lenne az a 3 dolog, amit megváltoztatnál az otthondban?
Fogós kérdés! És az, hogy nehezen tudok erre válaszolni, jót jelent. Az egyik dolog, amit megváltoztatnék az lenne, hogy örülnék egy kis erkélynek, ahova kirakhatok pár fűszernövényt és reggelente megihatok egy kávét. A másik az lenne, hogy egy csendesebb környékre nézzen a lakás, a harmadik pedig egy ablakos, világos, tágas konyha lenne, ahol több kedvem lenne főzni, mint a jelenlegi kicsike teakonyhában.
- Vannak szobanövényeitek? Ha igen, akkor milyenek és miért pont ezeket választottad?
Vannak és egyre többet szeretnék. Ráadásul a fiam is örömmel gondozza őket, locsolgatja, figyeli, ahogy nőnek, úgyhogy lesz, aki segít majd a gondozásban. Egyébként rajongok a pozsgásokért, és ők is értem, mert gyakran elfelejtem meglocsolni őket. Viccen kívül a növényeknek szerintem van személyiségük és az együttélés során pontosan ki lehet ismerni, hogy melyik mit szeret, hogyan változik, miként reagál. Élőlények, amiket nem becsülök le.
- Dolgozol, édesanya, feleség vagy. Sok szerepben kell helyt állnod. Mi az a tevékenység, ami igazán kikapcsol és feltölt, ami csak rólad szól?
Nem panaszkodás, de valóban kevés idő jut magamra. Vágyam egyszer sokáig feküdni az ágyban és egész nap semmi értelmeset nem csinálni. De ez nem most lesz. Azt hiszem, mostanában két dolog tölt fel, az egyik a blogírás, ami teljesen rólam szól, ez egyszerre hobbi és munka a számomra, a másik pedig az olvasás. Kevés időm jut a könyvekre, de olyankor teljesen elmélyülök bennük és minden mást elfelejtek.