Kamilla: hungarikum az Alföldről

Szponzoráció | Ez a tartalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatásával készült.

A kamilla az egyik legszélesebb körben, leggyakrabban használt gyógynövény, ami a téli megfázásos időszakban a leggyakrabban kerül elő a házi fitotékából. Gyógyító hatása régóta ismert, világszerte számos változatát tartják számon. Hazánkban vadon termő és termesztett formában is megtalálható, Magyarország több régiójában is foglalkoznak termesztésével, az Alföldről indult és meghódította a világot. A kamilla jóval több, mint egy kedves kis növény.

A kamillát, mint gyógynövényt Magyarországon először Méliusz Juhász Péter debreceni professzor említette meg 1578-ban Kolozsvárott kiadott Herbárium című könyvében. Ma már a kiváló minőségű vadon termő magyar kamillavirág hungarikum, külföldön is keresett. “A kamilla termesztésével napjainkban már csaknem az ország egész területén foglalkoznak, legnagyobb területen a Dunántúlon, Baranya és Somogy megyékben, illetve az Észak-Alföldi régióban. Termesztőterülete az utóbbi években 300-500 hektár között alakult, alapvetően növekvő tendenciát mutat. A Magyarországon előállított kamillavirág drog❋ nagyobb hányada exportra kerül, a többit itthon dolgozzák fel” – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adataiból.

Az Alföldről indult a világhírnév felé
Bármilyen megfázásos tünet vagy rosszabb közérzet esetén elsőként jut eszünkbe egy langyos kamillatea, ami enyhíthet a panaszainkon. A képzettársítás nem véletlen, hiszen a kamilla az egyik legszélesebb körben, leggyakrabban használt gyógynövény, amelyet elsősorban gyulladáscsökkentő és nyugtató hatása miatt alkalmazunk. Emellett idegerősítő, görcsoldó, fájdalomcsillapító, izzasztó, menstruációt elősegítő, szélhajtó hatása is elismert, sőt, az emésztési panaszokon is segíthet. Leggyakrabban teaként fogyasztjuk fészekvirágzatának forrázatát, de alkalmazhatjuk illóolajként is. Íze keserű, fűszeres, aromás.

Az hazai gyűjtőterületen termő kamilla fajták közül az alföldi különösen jelentős, minősége eltér a termesztett változatétól: erős, zamatos, kellemes illatú és kesernyés ízű, nem esik szét, kevésbé porlik a feldolgozás során, és az illóolaját is jobban megtartja. Kiváló tulajdonságaiból adódóan az „Alföldi kamillavirágzatot bejegyezték az „Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába”, így uniós oltalom alatt álló eredetmegjelölés, tehát földrajzi árujelző.

A földrajzi árujelző egy gyűjtőfogalom, amely egy adott áru, termék földrajzi eredetével kapcsolatos, a fogyasztók számára releváns, és így általában értékkel rendelkező információ védelmét teremti meg. A földrajzi árujelző szerepe a védjegyhez hasonlóan az áruk megkülönböztetése.

A földrajzi árujelző az áru valamely földrajzi egységhez (ország, régió, város) való kötődését jelzi, kollektív jogosultság, ami azt jelenti, hogy az oltalmazott megjelölést nemcsak a bejelentő használhatja, hanem bárki, aki az érintett földrajzi területen állítja elő, termeli, dolgozza fel a megjelöléssel ellátott terméket.

Miért van jelentősége a földrajzi árujelzésnek?
Első pillanatban talán csak formaságnak tűnhet, de a földrajziáru-oltalom megszerzése számos más előnnyel is járhat. Például biztosíthatja az egyes terméktípusokon belül a sokszínűséget, hatása van a minőségbiztosítás előmozdításában, ezzel pedig a fogyasztókat védi. A földrajzi árujelzők fontos gazdasági értéket képviselnek: elősegítik egy-egy régió gazdasági fejlődését, szerepet játszhatnak akár a foglalkoztatás bővítésében is, valamint kedvező hatással lehetnek a turizmus fejlesztésére. Végül, de nem utolsó sorban a földrajzi árujelzők kulturális értékeket is teremtenek: egy-egy nemzet identitását meghatározó tényezők lehetnek.

A kamilla népszerűségét mutatja, hogy a megnövekedett hazai és külföldi felhasználási igények miatt a vadonban megtalálható változatok mellett a termelés is szükségessé vált. A termelés hatékonysága és a gépek bevonása miatt új fajtákra van szükség, amelyek nem csak termelési, de feldolgozási szempontból is jobban hasznosíthatóak, emellett a folyamatosan változó éghajlati viszonyoknak is megfelelnek.

Mindig van új a nap alatt
Két német feltaláló, dr. Isaac Otto és dr. Franz Chlodwig 1983-ban Németországban, majd 1984-ben Magyarországon is szabadalmaztatták a Manzana fajtanevű tetraploid hibrid kamilla fajtát (Matricaria chamomilla L.), amelyet más fajokból szaporítás révén állítottak elő, és gyógyszerek készítésére különösen alkalmas. Az így létrejött új növény egyedisége – június végi – virágzása mellett abban állt, hogy a korábbi változatokhoz képest magvainak csírázóképessége igen jónak bizonyult, használhatatlan szártömege aránylag kicsi volt, a virágok nedvességtartalma kicsi, a virágok a talajtól egyforma magasságban voltak és így gépi úton is betakaríthatóvá vált, a virágok egyidejűleg nyíltak és tartósak, nem voltak hajlamosak a szétesésre és a törmelékképződésre, továbbá a belőlük előállított gyógyszerek mind minőségi, mind mennyiségi szempontokból homogén eredményeket adtak. 

1984 óta sokat változott a világ, időközben nem csak a kamilla fajták bővültek, de a hazai szellemi tulajdonhoz kapcsolódó szabályozás is változott. Ma már a Manzana-hoz hasonló növényekkel kapcsolatos találmányokat növényfajta oltalom védi. 

—

❋A gyógynövények témájának tárgyaláskor fontos kitérni a drog fogalmára, ami nem keverendő össze a közbeszédben használt, kábítószerekre vonatkozó kifejezéssel. A gyógyszerészeti drog szakkifejezés a természetes eredetű, gyógyászati vagy élvezeti célokra alkalmas, hatóanyagokat tartalmazó, szárított és felaprított növényi vagy ritkábban állati részeket jelent (aprított levelek, gyökerek, kérgek, virágrészek vagy egészben őrölt bogarak), amelyeket – megfelelő előkészítés után – további hatóanyag extrakciónak (kivonásnak) vetik alá és kivonatukat, főzetüket vagy forrázatukat használják terápiás célokra. (Forrás: Wikipedia)

Kiemelt fotó: Monika Grabkowska | Unsplash