Lakásdzsungel az emeleten – Vendégségben Láng Veronikánál

3 éve, a Vácrátóti Botanikus Kertben tett látogatása után kezdett el komolyabban foglalkozni a szobanövényekkel. A növényes kívánságlistája szinte naponta változik, de fogalma sincs, hogy éppen mennyi növénye van, soha nem számolta még meg őket. Láng Veronika, az otthonában látott minket vendégül, megmutatta különleges szobanövény gyűjteményét, közben sok minden szóba került, többek között beszélgettünk a tudatos növénytartás fontosságáról és hasznos tippeket is kaptunk a növények elrendezéséhez és gondozásához is. Ismerjétek meg Veronikát és a növényeit!

Az Instagramon Plantropia néven vagy jelen, emellett számos hazai és külföldi növényes csoportban is aktív tag vagy. Sokan köszönhetik neked egy-egy növényük megmentését, de talán kevesebben tudják, hogy nem csak sok személyes tapasztalatod, de kertészmérnöki végzettséged is van. Honnan jön a növények szeretete? 
Növényszerető családba születtem, apukámnak rengeteg szobanövénye volt, állítólag a lakást is úgy rendezte be, hogy előbb elhelyezte a növényeket fényigény szerint, utána jöhettek a bútorok a megmaradt helyekre. Ma már én is úgy gondolom, hogy ez a helyes lakberendezési irány. Emellett botanikus kertekbe is elvitt, amit akkor nem annyira díjaztam, de nyilvánvalóan nagy hatással volt rám a későbbiekre nézve. Anyukám szintén szereti a növényeket, tele van velük az erkélye és a szobák, és minden virágzik.

Mikor és miért kezdtél el kifejezetten szobanövényekkel foglalkozni? 
Gyerekkoromban először az állatok érdekeltek. Rengeteg kisállatom volt, de egy idő után úgy éreztem, hogy nem szeretném őket ketrecekben vagy terráriumokban tartani, mert ennél jobb körülményeket érdemelnek, és ekkor jöttek a szobanövények. Már 15 évesen egy dzsungel volt a szobám, akkor pálmákat és páfrányokat gyűjtöttem. Azóta is folyamatosan tartottam néhány növényt, és a botanikus kertek látogatása sokszor része volt a külföldi utazásaimnak. 3 éve kezdtem el újra komolyabban foglalkozni ezzel, egy vácrátóti botanikus kerti látogatás volt az igazi fordulópont, ott megint elfogott az érzés, hogy ide akár be is költöznék.

Komoly szobanövény gyűjteményed van az otthonodban. Megszámoltad már, hány növényed van? Hogyan választod ki, mikkel bővüljön a gyűjtemény?
Nem számolgatom, de vezetem a fajokat és a beszerzés napját egy file-ban, mivel szeretem nyomon követni, hogy mennyi idő alatt mennyit fejlődnek. Elsődlegesen a kinézet alapján választok, de próbálok csak olyan fajokat beszerezni, amelyek könnyen alkalmazkodnak a szobai vagy erkélyen tartáshoz. Szeretem a változatosságot, minél több szín, forma, textúra és növekedési habitus a cél. Emellett az is fontos, hogy legyenek olyanok, amik a sötétebb sarkokban is szépen fejlődnek, legyenek futónövények amiket a plafonra futtatok, talajlakók, epifitonok amiket lehet lógatni, szoliterek stb., hogy az összhatás természetes legyen.

Milyenek a lakás paraméterei, amihez alkalmazkodni kellett növényes szempontból? Mik az előnyei és mik a hátrányai a lakásnak?
Észak-dél tájolású a lakás. Először csak a déli oldalon voltak növényeim, de később rájöttem, hogy az igazán kényes növények sokkal jobban érzik magukat az északi helyiségekben (Anthuriumok, Begóniák, páfrányok stb.), mivel itt sokkal kiegyenlítettebb a fény és több a pára. A déli oldalon tavasszal és ősszel tűz be a nap, viszont nyáron magasan jár, emiatt nincs elég világos, télen pedig a rövid nappalok miatt sötét. Itt ezért több az olyan növény, ami jól viseli ezeket a gyakori változásokat, pl. Philodendronok, Aglaonémák, az ablak közelében Hoyák és levélkaktuszok. Növények szempontjából teljesen előnyös a lakás, mivel sok nagy ablak van, még a fürdőben is.

Milyen szabályok szerint rendezted el a növényeidet a lakásban?
A legfontosabb, hogy ha egy növény jól érzi magát valahol, akkor onnan nem mozdítom el, viszont ha láthatóan huzamosabb ideig szenved (és erre nincs más oka), akkor keresek neki új helyet. Természetesen fontos, hogy a növényt igényeinek megfelelően helyezzem el, optimális mennyiségű fényt kapjon, a dizájn kérdése nálam nem döntő.

Az idő múlásával egyre több a növény, egyre kevesebb a hely. Hogy oldod meg ezt? Milyen tippek, trükkök vannak, amiket bevetettél? 
Viszonylag kis cserepekben tartom a növényeket, ezzel helyet spórolok, és így nehezebb is túlöntözni őket. Próbáltam minél többet vertikálisan elhelyezni, falon polcokra, plafonról lógatva, rúdra vagy egymásra felfuttatva. Tavasztól őszig sok kikerült az erkélyre is, ezek közül néhányat gumó vagy rizóma formájában teleltetek papírzacskóban, párat a lépcsőházban, így télen sem gond az elhelyezésük.

Milyen növények vannak az első 3 helyen a növényes kívánságlistádon?
Hogy mi tetszik épp, az szinte naponta változik. Általában azokat a kevésbé ismert növényeket keresem, amik ritkák ugyan, de nem akkora a hype körülöttük, hogy megfizethetetlenek legyenek. Jelenleg például nagyon örülnék egy Aristolochia leuconeurának, bármilyen Schismatoglottisnak, az abszolút első helyen pedig a Dracaena goldieana van.

A meglévők közül mik a kedvenc növényeid és miért?
Természetesen muszáj megemlíteni a Caladiumokat, hiszen csak tavasztól őszig tart a szezonjuk. Illetve van pár Decaloba típusú Passiflorám, amiket szintén nagyon szeretek. Ezeknek egyaránt érdekes a levele és a virága is, az egyik már virágzott is. Ezeken kívül pedig mindig az, ami éppen nagyon szépen fejlődik, jelenleg például a kis Bauhinia fám vagy a Philodendron hederaceum micans, ami a plafonról lóg, és folyton vissza kell vágni, amikor már leér a földre. (A képeket 2020. júliusában készítettük – a szerk.) 

Melyik az a növénycsalád, amelyiket a legizgalmasabbnak tartod? És miért?
Talán a begóniákat, mert annyira változatosak minden tekintetben: levélalak, -szín,  -textúra, -méret, növekedési habitus, a vegetatív szaporítás különböző módjai, és még virágoznak is.

Mit gondolsz, lehet környezetkímélő módon növényezni? Ha igen, hogyan és mikre érdemes figyelni?
Sajnos mint bármilyen tevékenység vagy hobbi, ez sem környezetkímélő, hiszen a szobanövények nagy részét állandó hőmérsékleten tartott holland üvegházakból importálják, ahol a termesztők ráadásul előszeretettel ültetnek mindent 100% kertészeti tőzegbe, ami egy nem megújuló forrás. A ritkaságokat pedig sokszor még messzebbről, Dél-Kelet Ázsiából vagy Ecuadorból importálják, amelyeknek egy jó részét közvetlenül az esőerdőkben az eredeti élőhelyükről gyűjtik be (ahol sok már enélkül is veszélyeztetett státuszban van) és azonnal tovább értékesítik akklimatizálás nélkül. Ezeknek jó része heteken belül elpusztul és a kereslet még tovább növekedik. A legnagyobb probléma, hogy ezek a tények el sem jutnak a vásárlókhoz, így nem is sejtik, milyen károkkal járhat ez az ártatlannak tűnő hobbi.

Ezeket a hatásokat lehet csökkenteni a következőkkel:
– Növénycserék
– Helyi kisebb növénytermesztők támogatása
– Tőzeg újrafelhasználása. Sokszor hallom és olvasom, hogy a vásárlók azonnal átültetik az új növényt, mert az „rossz földben” érkezett, így azt kidobják. Amikor ezeket a növényeket átültetem, akkor szoktam keverni az eredeti tőzegből is a talaj mixembe, hiszen a tőzegnek nagyon sok talajjavító tulajdonsága van, és mivel alapvetően nincs benne semmi tápanyag, nem is tud kimerülni úgy, mint a virágföld.
– Tőzeg helyett kókusz közeg használata
– Helyes talaj mix használata, ezzel elkerülhető a túl gyakori átültetés és ennek következményeként a pazarlás
– A kimerült, lecserélt talaj komposztálása vagy komposztáló helyen való leadása a szemétbe dobás helyett, esetleg kertben való elhelyezése
– Műanyag cserepek újra felhasználása
– Ritkaságok rendelésénél pedig tájékozódás az eladóról és a növények eredetéről. Például ha olyan országból érkeznek növények, ahol az nem őshonos, akkor az élőhelyről begyűjtés lehetőségét teljesen ki lehet zárni.

Mi a legjobb dolog, amit a szobanövényezésnek köszönhetsz? És mi a legnagyobb hátránya?
Sok új barátot köszönhetek a hobbinak. Ezen kívül rengeteg tudást és tapasztalatot, amit könyvekből lehetetlen lenne megszerezni. Hátránya, hogy mint minden hobbi, soha nincs elég hely, idő és pénz rá. Valamint nem szeretem az állandó harcot a kártevőkkel.

Fotók: Urban Jungle Budapest / Molnár Anikó