Barion Pixel

Szponzoráció | Ez a tartalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatásával készült.

A szupermarketek polcai között sétálva talán nem is gondoltunk még rá, de a nemesített növények többsége valamilyen szellemi tulajdont képez, leggyakrabban védjegy oltalma alatt áll. Hasonlóan, ahogy egy regényt a szerzője ír meg, úgy egy növény egy nemesítő munkájának eredményeként jön létre. Három konkrét növény – egy rózsa, egy avokádó és egy alma – példáján keresztül mutatjuk be, mit is jelent pontosan feltalálni egy növényt.

Az emberekben az idők kezdete óta megvan az alkotási vágy és a birtoklási ösztön. Az emberiség története tulajdonképpen egyidős a szellemi alkotások és a magántulajdon történetével. Míg az ősember szerszámait bármelyik embertársa ellophatta, ma már a szellemi alkotásokat a jog védi. Szellemi tulajdonnak hívjuk azt a jogterületet, amely a szellemi alkotások jogi védelmével foglalkozik. A szellemi tulajdon védi a találmányokat, a márkákat, a művészeti alkotásokat, a designt és a nemesített növényeket is.

Fotó: Pixabay / HelgaKa

New Dawn rózsa
Az első védett növényfajta története az 1920-as évekig nyúlik vissza, amikor Henry F. Bosenberg, egy New Jersey állambeli tájkertész, számos rózsafajtát vásárolt vállalkozása számára, amelyek között több ún. Dr. Van Fleet rózsa is volt. Bár a Dr. Van Fleet rózsák jellemzően csak évente egyszer kb. két hétig virágoznak június elején, Bosenberg észrevette, hogy az általa vásárolt Dr. Van Fleet rózsák egyike folytatta a virágzást egészen az első fagyig, ami New Jersey-ben általában október végén kezdődött. Bosenberg két évig figyelte az „abnormális” növényt, majd a hosszan virágzó rózsából számos új növényt szaporított. Mivel a szaporított növények már az első évben, ráadásul a szokásosnál hosszabb ideig virágoztak, ezért kis valószínűsége volt annak, hogy ezek a fiatal növények visszafejlődnek az eredeti Dr. Van Fleet fajtára. Így született meg egy új rózsafajta, a Rosa ‘New Dawn’.

Felismerve a folyamatosan virágzó rózsa potenciális értékét, 1930. augusztus 6-án Bosenberg szabadalmat kérvényezett a New Dawn rózsára az USA Szabadalmi és Védjegy Hivatalától, amit 1931. augusztus 18-án meg is kapott. (Manapság a növényeket a növényfajta-oltalom védi).

Fotó: Unsplash / Mel Elias

Hass avokádó
Az első védett fás szárú növény egy avokádó volt. 1926-ban Rudolph Hass, egy kaliforniai postás három avokádó magot kapott egy helyi szaporítótól. Hass elültette a magokat, hogy olyan fákat neveljen belőlük, amelyeket majd beolt az akkor legnépszerűbb Fuerte avokádó fajtával. A szaporító tanácsára Hass hármasával ültette el a magokat, majd a két gyengébb palántát eltávolította és csak a legerősebbet oltotta be, azonban az oltás három próbálkozás után sem sikerült, ezért Hass lemondott terveiről, de a földben hagyta az egyetlen csúnyácska, életben maradt fát, mert a sikertelen oltási kísérletek ellenére maga a fa erősnek bizonyult. A fán már kb. három év után megjelentek az első gyümölcsök. A zöldhéjú Fuerte avokádóval szemben az új gyümölcsök héja fekete és rücskös volt, ami nem számított vonzónak az élelmiszerpiacon, viszont az íze kitűnő volt és bőséges volt a termés is.

Ezért Hass magáról nevezte el az új avokádó fajtát, és 1935. augusztus 27-én megkapta az első fás szárú növénynek járó szabadalmat a Hass avokádó. Abban az időben nehéz volt érvényesíteni egy védett növény jogait az adott növény könnyű szaporíthatósága miatt, ezért Hass csak 4800 dollárnyi jogdíjat kapott a szabadalma révén. 2020-ban a Hass avokádóipar eladásai meghaladták a 2 milliárd dollárt. Hass élete végéig postásként dolgozott. 1952-ben hunyt el, ugyanabban az évben járt le a szabadalma is. Az avokádófa jóval túlélte alkotóját, 76 évesen pusztult el 2002-ben gyökérrothadás következtében.

Fotó: pinkladyapples.com

Cripps Pink alma
Az egyik leghíresebb almafajta a Cripps Pink, amelynek a legjobb minőségű gyümölcseit a jobban ismert Pink Lady® márkanévvel forgalmazzák. Az új almát John Cripps nemesítette 1973-ban Nyugat-Ausztráliában a Lady Williams és a Golden Delicious fajták keresztezésével. 1990. október 18-án Nyugat-Ausztrália Mezőgazdasági Minisztériuma, Cripps munkáltatója szabadalmi bejelentést tett a Cripps Pink almára, amit 1992. június 9-én meg is adtak. A szabadalmi védelem 20 évig állt fenn, ami 2010-ben lejárt. Ezzel szemben a márkák védelme végtelen alkalommal megújítható, ezért nem csak marketing, hanem jogi megfontolásból is adnak márkaneveket növényeiknek a nagy növénytermesztő intézmények. (Magyarországon a növényfajta-oltalom időtartama a megadás napjától számít. Fák és szőlők esetében az oltalmi idő harminc, egyéb fajták esetében huszonöt év.)

Növények mindenhol körülvesznek minket, akár a kertészetek, piacok és szupermarketek polcain, de ezeket mind valaki szelektálta, keresztezte vagy nemesítette. Korábban egy-egy új tulajdonsággal bíró variációt a természetből gyűjtöttek be, vagy valaki kertjében jelent meg, manapság pedig leggyakrabban a laboratóriumok petri-csészéiben nemesítik az új fajtákat. A szobanövény, ami az ablakodban van, valakinek az üvegházából származik, ezért következő alkalommal amikor megöntözöd, gondolj bele, hány ember játszhatott szerepet az adott fajta nemesítésében és a növényed felnevelésében. 

Ha többet szeretnél megtudni a növényfajtákról, a védjegyekről vagy csak úgy általában a szellemi alkotások védelméről, kövesd az SZTNH-t a Facebookon.

Borítókép: Pexels / Rachel Claire

Fel